Eltelt az utolsó hét is a gluténmentesség jegyében, ha a hétvégét nem számítjuk, márpedig én azt már nem számoltam bele. Azért voltak még érdekes gasztro-vakulások a héten. Mindenesetre túléltem, túlélhető, de azt hiszem nem szeretném ha minden egyes nap csak a túlélésről szólna, hanem arról is, hogy élveztem, és ebbe beletartoznak a gasztro-örömök is, mértékkel persze.

Rengeteg pro és kontra érvet olvastam a gluténról, hogy habár hozzátartozik a kiegyensúlyozott étrendhez, de ez a búzaliszt már nem úgy tartalmazza a glutént, mint amihez 60 éve hozzászoktak a felmenőink, hanem ez már ilyen-olyan mutált verzió, ezért lesznek rá allergiásak. Nem tudok nagyon okoskodni, mert aki allergiás annak tök mindegy miért is van így, aki meg nem, annak is jó ha ésszel áll hozzá, és nem visz be mindenféle cuccot mértéktelenül a szervezetbe. Egyébként tény, hogy a gluténmentesség önmagában nem jelenti azt, hogy egészséges ételeket fogsz fogyasztani, mert a feldolgozott húsokban akár gm, akár nem, lehetnek olyan beledobált cuccok, amik rákkeltőek. És akkor nem is akarok megint a gluténmentes cukrászsütikkel jönni, amik után én kábé szédülök és émelygek. 

Volt megint részem benne, az egyik ebéd után. De előbb magáról az ebédről csak annyit, hogy nem tudom a parmezános csirkecomb káposztával és a tofuval, hogyan nem lesz gluténmentes, de mindegy is. A süti utána viszont az volt, és mivel az ebédem szerényre sikeredett nem ettem túl magam azzal a plusz sütivel. Szóval nekem a gm sütik az iszonyat gejl megfelelői lettek az elmúlt negyedévben. Viszont kellemes csalódás volt, hogy az egyik tradicionális óbudai magyar étteremben, ami Krúdy kedvenc helye volt, minden ételnél fel vannak tüntetve az allergének. Pedig a magyar konyha az, ami 99%-ban nem gluténmentes, itt mégis tudtak nem egy olyan ételt kínálni, amit egy ételallergiával szenvedő ember is nyugodt szívvel ehet. Persze ha nem vesszük figyelembe a keresztszennyezést.

A hetet két gm ebéd kiszállítással fejeztem be, ugyanattól a cégtől, mint a múlt héten. Őszintén szóval nem éri meg az árát, iszonyat drága, és semmitmondó az íze. Ez kb. tényleg csak arra az esetre vészmegoldás, ha nincs idő főzni. De legalább megismertem a karfiolpüré fogalmát, és az egy marha jó dolog. 

Minden gm étkezőnek kitartást kívánok, mert ezt nem egyszerű életvitelszerűen csinálni.

Számomra nem ez lesz a problémám megoldása, de érdekes élmény volt, és kihívás, ami mindig színesíti a mindennapokat.