Most már egészen jól megy, de tényleg. Csak ne próbáljuk meg helyettesíteni a direkt, ízesítőkkel ehetővé tett cuccokat gluténmentesíteni. Szóval az elején vettem én is ebből a gluténmentes halrudacskából, amit mindenki agyonajnározott a csoportban. Illetve a csikrenuggets volt a csimborasszó, de nekem már csak a halrudacska jutott, de kábé annyira volt ízletes, mint a fűrészpor joghurttal pépesítve. Nem lesz belőle rendszer. Ez is olyan élvezet marad, amihez max akkor térek vissza, ha már letelt a diéta. Bár sose voltam nuggets vagy halrudacska fan, ez inkább gyerek menünek számít minden étteremben, amit szerintem már gyerekként sem választottam inkább. Voltam egy előadáson is a héten, mivel estébe nyúlt az esemény, ezért tettek ki harapnivalókat. Nem akartam koplalni, de sikerült.

Víz, üdítő, pogácsa és egy kis csoki. Nem a kajálás körül forgott a dolog, csak mellékesen volt kitéve, szóval nyilván nem fognak ételallergiásokra gondolni. Ez a diéta megtanítja azt is, hogy előre kell gondolkodni, és sok helyzetre előre felkészülni. Van pár gondolatom a gluténmentesség mélységeiről is. Sokan kábé két konyhát működtetnek otthon, mert annyira durva az allergiájuk. Ez nekem elég élhetetlenül hangzik. Azt megértem, hogy ne süljön ki ugyanabban az olajban, de hogy külön műanyag doboz az ételallergiásnak, az kicsit túlzásnak tűnik. Persze ilyenkor már a torokra támadna egy agyonig frusztrált gluténérzékeny ember, és dobná a mérges fejű emojikat. Ha el lehet mosni forró vízben bármit, akkor miért kell mindent ennyire szétválasztani? Azt hiszem ennyire mélyre nem akarok, meg nem is fogok menni a témában.  

Mivel járok konditerembe ezért muszáj egy kitérőt tennem a témában, bár már lassan kezdek hozzászokni az emberi természet fricskáihoz. Mostanában állandó a tumultus a futópadnál, kb. ha akkor megy oda a futni vágyó, amikor mindenkinek lejár a munkaideje, akkor minimum 10-15 percet kell várni a szabad gépre. A múltkor egy csaj kb. 20 percet ácsorgott... Ez azért nettó baromság, mert ha mozogni jött, akkor addig pattanjon fel egy biciklire, vagy ilyesmi. Én ilyenkor ezt szoktam, vagy lemegyek egy szinttel lentebb és a bemelegítésre kipakolt futópadokon tolom egy kicsit a megengedettnél tovább, vagy valami mást csinálok. A másik meg, hogy értem én, ha wc-re kell kimennie valakinek, de megcsapkodnám egy cséphadaróval azt, aki futtatva hagyja a padot, mert valaki hívta, és 10 percig beszélget a futópad mellett. Arról már nem is beszélve, mikor valaki csak a telefonját bugázza, és közben csak csatangol a futópadon. Azt is szeretem, mikor az erősítő gépeket törcsivel stokkolja valaki több, mint 5 percig. Aztán visszajön, felrakja a 70 kilót, és iszonyat összeszorult arccal kinyomja 10x a súlyt, majd megint ott hagyja a cuccot. 

És amivel zárnám is a sorokat, az gluténmentes sminkkészítmény. Mert a csoportban valaki ilyet keresett. Ehhez már tényleg csak egy giffel lehet bármit is hozzászólni.